A jelenleg zajló egy éves program fontos része (és ha sikerül folytatni, akkor a továbbiaknak is az lesz) az egykori szabadtéri színpad és környezetének csinosítása.

Mint emlékezetes, a valaha Tündérkert néven emlegetett létesítmény a harmincas-negyvenes-ötvenes évekbeli aranykor idején a településrész kulturális centrumának számított. Rendszeresen komoly nívójú, széles közönséget vonzó és tömegeket szórakoztató előadások zajlottak estéről estére, a helyi bányásztársadalomból verbuválódott amatőr művészek szereplésével. Ez a hatvanas-hetvenes évekre, párhuzamosan a az ipar és hozzá kötődő társadalmi folyamatok leromlásával, elhalt.

Újraélesztésére fél évtizede nyílt csak esély, amikor a szintén a Bányász Kulturális Egyesület által koordinált program keretében 2010-ben felújították a színpadot, nézőterével és kerítésével együtt. Utóbbi mint szürke betonfelület azóta is inkább elriasztja az érdeklődő arra járókat, semmint bevonzaná a padsorok közé, vagy akár fel „a világot jelentő deszkákra” (ami, persze, itt és most csak kőpadló).

A 6-os projekt ezen a helyzeten igyekszik segíteni, megpróbálni ismét vonzóvá tenni a helyet – nem is annyira a turisták, kívülálló érdeklődők, mint inkább a perecesiek felé, akik talán remélhetően előbb-utóbb mégiscsak birtokukba veszik a helyi kultúra patinás szentélyét… Hátha néhány éven belül újfent zeneszó csendül a Tárna – Vadász – Bánya utcák találkozásánál, operettdallamok és vígjátéki párbeszédek hangja száll fel a kora esti csendben az erdő alján…

Száz szónak is egy a vége: a szabadtéri színpad megjelenése tegnap óta máris hívogatóbban tekint az előtte elsétálókra. A Fazola szakiskola növendékei és tanárai önzetlen közreműködésével a héten három napon át zajló szakszerű festési munkálatokkal sikerült szebbé, látványosabbá, korszerűvé, de ami még inkább fontos, a dicső múltat méltányosabban őrző arculatot kölcsönözni a falazatnak. Egyelőre annak külső, az utcafronton lévő felületeinek. Hetek belül következik majd a belső oldal(később, esetleg, a tovább kerítésrészek), valamint a kapuzat melletti panelekre is képzőművészek rajzolta múltidéző grafikák kerülnek.

Alábbi fotóinkon most az látható, egyik napról a másikra miként szépült meg a fal: öltötte magára a környező épületekre, a mellette álló, régről megmaradt falszakaszra, valamint a perecesi bányásztelep egészére (akár a vasgyári munkáskolóniára) egy évszázada jellemző vörös téglás architektúra mintáját.